Az épületgépészet általánosan az épületekben található különféle funkciójú csőhálózat rendszerekkel foglalkozik.

Az épületgépészet az épület emberi használatához nélkülözhetetlen alapvető komforttal való ellátásától (vízellátás, csatornázás, fűtéstechnika) egészen a "high end" épületgépészeti rendszerekig (klimatizálás) terjed.

Az elnevezés kicsit megtévesztő: tapasztalatom, hogy az "épületgépész" kifejezést laikusok első hallásra az esetek nagy többségében "liftszerelő"-ként (egy fokkal jobb esetben "csőszerelő"-ként) értelmezik...
A fogalom tehát általánosságban az alábbi rendszerekhez kötődő tevékenységek gyűjtőnevét takarja:

* vízellátás és csatornázás
* gázellátás
* fűtéstechnika
* épületek komfort hűtéstechnikája
* légtechnika.

A szakmával kapcsolatos tévedések között rögtön második helyen jegyezve igen megtévesztőnek tartom a "klíma" és a "légkondícionálás" fogalmak közhasználatban elterjedt téves értelmezését: gyakorlatban amelyik épületben hűtéstechnika is van, azt következetesen klímatizáltnak szokás titulálni.
Egy kicsit sarkítva a dolgot ugyan, de az említett kifejezések definíció szerint az épületgépészetnek azt a "csúcstechnikáját" jelölik, amely rendszer a komfortérzet maximálissá tétele céljából a klimatizált térben képes a levegő hőmérsékletét és páratartalmát egyaránt adott értékhatárokon belül tartani.

(Hogy mi ebben a sarkítás? Matematikai kifejezéssel az ideális klimatikus feltételek megteremtésének a fenti definíció még mindig csak "szükséges, de messze nem elégséges feltétele".
Az igazán jól működő klimatizálást leginkább így definiálhatnánk:

"A klimatizált térben az ideális klimatikus viszonyok megteremtése minden pillanatban
- megfelelő légmennyiség
- megfelelő tisztasággal
- megfelelő friss levegő tartalommal
- hűtési/fűtési idény függvényében meghatározott hőmérséklettel és páratartalommal
- a tartózkodási zóna teljesértékű "átöblítésével"
- huzatérzet- és
- zajmentes bejuttatásával történik."

Mivel a komfortérzet szubjektív tényező (nem, testsúly, ruházat, életkor, hangulat, munkavégzés jellege stb. befolyásolja), ezeket az elvárásokat szélsőséges esetben akár személyenként más-más értékekkel vehetnénk figyelembe...
Az igazat megvallva az ideális klimatikus viszonyok megteremtése az épületgépészetnek az egyik elérhetetlen ideálja.)

Az elméletektől visszatérve a gyakorlatba elmondhatjuk, hogy a teljes hő- és nedvességkontrol követelményét kielégítő rendszer bizony ritka, mint a fehér holló! Általánosságban helyesebb tehát hűtés-fűtés rendszerekről beszélnünk.
(Most biztosan azt gondolja az Olvasó, hogy Ő bizony ismer egy-két olyan épületet, amelyben igenis valódi klimatizálás működik: nos, kb. 90%-ra teszem az esélyt, hogy ha valóban megvizsgálnánk a kiszemelt épület "épületgépészeti potenciáját", bizony kiábrándító dolgok derülnének ki az extraklasszisnak hitt klímaberendezéséről.
Hogy ne áruljak zsákbamacskát, elárulom, hogy az "adu ász", amin az esetek 90%-ában garantáltan elbuknak a teljes klímának hitt rendszerek a téli, és méginkább a nyári páratartalom szabályozás kritériuma.)

Az előbbi kitérő után hadd említsek meg néhány, hasonlóan csőhálózatokkal (is) foglalkozó, de a szorosan vett épületgépészetbe nem tartozó szakmát, mint pld.:

- közműépítés
- erőműgépészet, energetika
- hűtéstechnika (mint hűtőgépek, fagyasztógépek)
- víztisztítás, szennyvízkezelés
- uszodatechnika
stb.

Néhány szót az épületgépészettel fentieknél jóval szorosabb "szimbiózisban" élő szakmákról.
Az épületgépészet múltjára gondolva sokak előtt ismert például az ókori római padlófűtési megoldás vagy a kiterjedt nyílt rendszerű vízszállító hálózat. De ha csak a nem is olyan rég múlt széntüzelésű kazánjaira, gravitációs elvű fűtési és szellőzési rendszereire gondolunk, akkor is szembetűnő a különbség, hogy napjainkra az épületgépészeti rendszerek elképzelhetetlenné váltak épületvillamosság és rendszerautomatizálás nélkül.

Mielőtt rátérnék az egyes szakágak részletezésére, hadd ismertessek még egy gondolatot, ami a szakma fejlődését nagymértékben motiválja.
Az épületgépészet, mint az építőipari technológiák egyik eleme megítélés szempontjából alapvetően egy fontos tulajdonságával különbözik az építészettől: akkor mondjuk jónak, ha úgymond "nem vesszük észre"...

Bízom benne, hogy a folytatásban ismertetett anyag némi rálátást ad erről a meglehetősen gyéren publikált szakterületről, és hatására jobban átérezhető lesz ennek a fejezetnek élettapasztalatból táplálkozó zárógondolata:

Az épületgépészeti rendszer az épület nagyértékű, összetett berendezése: súlyos, és különösen nagy károkat okozó tévedés az a közhiedelem, hogy nem szükséges tervezésre jogosult szakemberrel megterveztetni.